Milyen gyakran nézzem át a nyugdíj-megtakarításomat, és mire figyeljek?

A nyugdíj-megtakarításnál sokan elkövetik azt a hibát, hogy vagy túl ritkán néznek rá, vagy éppen túl gyakran figyelik, és minden kisebb piaci mozgásra idegesen reagálnak. A jó megoldás általában valahol a kettő között van. A nyugdíjcélú öngondoskodás ugyanis hosszú távú műfaj, ezért nem napi vagy heti ellenőrzést igényel, hanem tudatos, rendszeres felülvizsgálatot. Az MNB is kiemeli, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások lényege a hosszú időtáv, és több forma is elérhető hozzá, például az önkéntes nyugdíjpénztár, a NYESZ és a nyugdíjbiztosítás. (mnb.hu)

A legfontosabb kérdés tehát nem az, hogy minden héten meg kell-e nyitni az egyenlegedet, hanem az, hogy milyen gyakran érdemes érdemben átnézni, és közben mely adatokat kell valóban figyelni. Mert egy nyugdíj-megtakarításnál önmagában az aktuális egyenleg még nem mond el mindent.

Röviden: milyen gyakran érdemes átnézni?

A legtöbb ember számára az a legjobb gyakorlat, ha a nyugdíj-megtakarítását évente legalább egyszer alaposabban átnézi, ezen felül pedig minden olyan élethelyzetnél külön ránéz, amikor a pénzügyei vagy a céljai érdemben változnak. Ilyen lehet például a fizetésemelés, a munkahelyváltás, egy nagyobb családi esemény, hitelfelvétel vagy az, ha már érezhetően közeledik a nyugdíjkorhatár.

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az MNB minden évben publikál éves, tízéves és tizenöt éves hozamrátákat, ami jól mutatja, hogy ezt a megtakarítási formát is inkább éves és hosszabb távú összehasonlításban érdemes nézni, nem néhány hetes vagy pár hónapos mozgások alapján. Az MNB arra is felhívja a figyelmet, hogy a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre. (mnb.hu)

Miért nem érdemes túl gyakran nézegetni?

Azért, mert a nyugdíj-megtakarítás jellemzően több évtizedes időtávra szól. Ha valaki hetente figyeli, hogy éppen feljebb vagy lejjebb ment-e az egyenlege, könnyen túlreagálhat olyan rövid távú mozgásokat, amelyek hosszabb távon elveszítik a jelentőségüket. Egy hosszú távú megtakarításnál a néhány hetes ingadozás általában sokkal kevésbé fontos, mint az, hogy a választott konstrukció, költségszint és kockázat továbbra is illeszkedik-e a célhoz.

Különösen igaz ez akkor, ha valaki önkéntes nyugdíjpénztári vagy befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítási megoldást választott, ahol a befektetések értéke időszakosan ingadozhat. A rövid távú zaj helyett ezért sokkal hasznosabb a hosszabb trendeket figyelni.

Mire figyeljek az átnézéskor?

1. A hozamra, de ne csak önmagában

Sokan elsőként azt nézik meg, mennyi hozamot ért el a megtakarításuk. Ez fontos, de önmagában nem elég. A hozamot mindig együtt kell nézni a választott kockázati szinttel, az időtávval és a költségekkel. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az MNB közzéteszi az éves, 10 éves és 15 éves hozamrátákat is, ami segíthet a hosszabb távú összevetésben. (mnb.hu)

A legfontosabb szabály itt az, hogy egy gyengébb év önmagában még nem jelenti azt, hogy rossz a megtakarításod. Hosszú távon kell nézni, nem egyetlen naptári év alapján ítélni.

2. A költségekre

A nyugdíj-megtakarításoknál a költségkülönbségek hosszú idő alatt nagyon sokat számítanak. Nyugdíjbiztosításnál különösen fontos figyelni a teljes költségmutatót, vagyis a TKM-et. Az MNB külön TKM Keresőt működtet, ahol az életbiztosítások és az önkéntes nyugdíjpénztárak költségei összehasonlíthatók. (tkm.mnb.hu)

Ha évek óta fizetsz egy terméket, de nem nézted meg, mennyit visznek el a költségek, akkor könnyen lehet, hogy túl drága konstrukcióban gyűjtöd a pénzedet. Nemcsak az számít, mennyit hoz a megtakarítás, hanem az is, mennyi marad meg belőle a levonások után.

3. A portfólióra és a kockázati szintre

A nyugdíjig hátralévő idő döntően befolyásolja, milyen portfólió lehet számodra megfelelő. Általában minél messzebb van még a nyugdíj, annál nagyobb ingadozás férhet bele, míg a céldátum közeledtével egyre fontosabb lehet a stabilabb szerkezet. Az MNB a választható portfóliós rendszernél is hangsúlyozza, hogy a különböző portfóliók eltérő kockázatot hordoznak, ezért a választásnál a saját időtávot és kockázattűrést kell figyelembe venni. (mnb.hu)

Itt sokan azért hibáznak, mert ugyanabban a beállításban maradnak 15-20 évig anélkül, hogy újra végiggondolnák, még mindig illik-e hozzájuk. Pedig lehet, hogy ami 35 évesen jó döntés volt, az 57 évesen már túl kockázatos.

4. A befizetési összegre

Az átnézéskor mindig nézd meg azt is, hogy a jelenlegi havi befizetésed még mindig reális és elégséges-e. Az infláció, a jövedelmed változása és a nyugdíjcélod mind befolyásolja, hogy ugyanaz az összeg ma is ugyanannyit ér-e, mint néhány éve.

Sok esetben nem az a legnagyobb probléma, hogy rossz terméket választott valaki, hanem az, hogy évekig változatlan összeggel takarékoskodik, miközben a fizetése és az árak közben jelentősen emelkednek. Egy évenkénti felülvizsgálat jó alkalom arra, hogy eldöntsd, tudsz-e emelni a havi befizetésen.

5. Az adójóváírásra

A nyugdíjcélú megtakarítások egyik nagy előnye a 20%-os adó-visszatérítés lehetősége, de ennek érvényesítése és jóváírása nem minden formánál ugyanúgy történik. A NYESZ-R számlánál például az adó-visszatérítést évente a személyi jövedelemadó-bevalláskor kell igényelni, és a jóváírt összeg a meglévő egyenleget gyarapítja. (mnb.hu)

Ezért az éves átnézéskor azt is célszerű ellenőrizni, hogy megkaptad-e a jóváírást, megfelelő összeg érkezett-e meg, és valóban kihasználod-e az adott konstrukcióhoz tartozó lehetőséget.

6. A szerződéses és személyes adatokra

Meglepően sokan csak akkor veszik észre, hogy régi cím, elavult e-mail-cím vagy nem aktuális kedvezményezett szerepel a szerződésükben, amikor már valamilyen ügyintézésre lenne szükség. Pedig egy éves átnézéskor ezt is érdemes végignézni.

Ez nem látványos pont, de nagyon fontos. Nemcsak a pénz számít, hanem az is, hogy a szerződésed adminisztratív oldala rendben legyen.

Mikor érdemes a szokásos éves ellenőrzésen kívül is ránézni?

Vannak helyzetek, amikor nem érdemes megvárni a következő éves átnézést. Ilyen lehet például:

• ha jelentősen megváltozott a jövedelmed,
• ha munkahelyet váltottál,
• ha hosszabb időre szüneteltetned kellene a befizetést,
• ha közeledsz a nyugdíjhoz,
• ha úgy érzed, túl drága a konstrukció,
• ha elégedetlen vagy a szolgáltatással vagy a hozamokkal.

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az MNB kiemeli, hogy ha a pénztártag nem elégedett a szolgáltatással vagy a hozamokkal, akkor a megtakarítását másik pénztárba is átviheti, ennek költsége az utalás díján felül legfeljebb 3000 forint lehet. Ez is azt mutatja, hogy időnként igenis van értelme felülvizsgálni, jó helyen van-e a pénzed. (mnb.hu)

Mit ne csináljak az átnézés során?

Az egyik legnagyobb hiba a kapkodás. Nem jó stratégia az, ha valaki egy gyengébb év után azonnal terméket vagy portfóliót vált, anélkül hogy megnézné a hosszabb távú adatokat és a saját időtávját. Ugyanilyen hiba az is, ha valaki csak az aktuális egyenlegre néz, de nem foglalkozik a költségekkel, a befizetésekkel vagy azzal, hogy a választott megoldás még mindig megfelel-e az élethelyzetének.

Szintén nem érdemes azt gondolni, hogy ha egyszer kiválasztottál egy nyugdíj-megtakarítást, akkor azt többé már nem kell felülvizsgálni. A hosszú táv nem passzivitást jelent, hanem ritkább, de tudatos ellenőrzést.

Összegzés

A nyugdíj-megtakarításodat tehát nem kell hetente vagy havonta stresszesen figyelned, de teljesen magára sem szabad hagynod. A legjobb gyakorlat általában az, ha évente egyszer alaposan átnézed, és ezen felül minden nagyobb élethelyzet-változásnál külön is rászánsz egy kis időt.

Az átnézéskor elsősorban a hozamot, a költségeket, a portfólió kockázatát, a befizetési összeget, az adójóváírást és a szerződéses adatokat érdemes ellenőrizni. Ha ezt rendszeresen megteszed, sokkal kisebb eséllyel futsz bele rossz beidegződésekbe, feleslegesen drága konstrukcióba vagy elavult beállításokba.

A legfontosabb üzenet talán ez: nem túl gyakran kell ránézni, hanem jól kell ránézni. Egy nyugdíj-megtakarításnál hosszú távon sokszor nem az számít, hogy mennyit figyelted, hanem az, hogy időben észrevetted-e, amikor valóban változtatni kellett.